A veszekedés

****************Rebi**********************

Reggel az ébresztőm hangos zenélésére ébredtem. Álmosan kinyomtam majd fel tápászkodtam. Nagyon álmos voltam ,mert ugye az álomba  sírás az addig oké  csak,hogy utána mindig felébredtem és sírtam is. Gyorsan felkaptam a  ruhámat majd lecammogtam a lépcsőn.
-Szia Rebi. Hogy aludtál?-kérdezte anya
-Szia. Alig aludtam valamit és az  is rossz volt.-válaszoltam.
-Beszéltél este apáddal?-kérdezte
-Nem. Nem is akarok. És ahogy tűnik ő se.-mondtam egyszerűen.-Ha beszélni akart volna velem ,hívott volna.
-Ne butáskodj kicsim. Ő szeret titeket.-mondta anya
-Na persze...-mondtam furán.- De. Mi van Vivivel? Még mindig beteg?
-Nem. Most már jól van. Viszem oviba. Az orvoshoz vissza mentünk tegnap délelőtt és azt mondta ma már mehet.-mondta anya
-Elviszem én. Úgy is beszélni akartam volna vele.-mondtam halvány mosollyal
-De nem nagy probléma ,ha te viszed?-kérdezte anya
-Nem, dehogy.Fel is keltem.-mondtam majd elkezdtem fel menni a lépcsőn.
-Vivikéém. Hasadra süt a nap. Vár az ovi.-mondtam mosolyogva.
-Nem is süt a nap.-mondta vidáman Vivi
-Ne baj. Gyere reggelizni aztán irány az ovi.-mondtam
Vivi csak bólintott aztán lebaktatott a lépcsőn. Vivi mindig furán megy le a lépcsőn, igazából nem tudom miért.Mindketten gyorsan megkajáltunk majd elindultunk.
-Vivi. Figyelj. Ugye nem gondolod ,hogy apa nem szeret minket?-kérdeztem hirtelen
-Nem. Tegnap anyával üzent nekem és abban azt mondta,hogy nagyon szeret és nehogy ezt higgyem.-mondta Vivi
-Tényleg?-kerekedett el a szemem.
Picit rosszul esett,hogy nekem apu nem üzent.
-Igen. És azt mondta hétvégén elmegyünk a vidámparkba.-mondta vidáman Vivi
-Az tök jó.-mondtam
Az út további részében is végig beszélgettünk majd az oviba bekísértem Vivit aztán vettem észre,hogy késésben vagyok ezért elkezdtem futni. Gyorsabban oda értem mint ahogy gondoltam ezért végül is nem is késtem el. Épp mikor beestem a teremben ,Dia és Tomi éppen beszélgettek a padunknál. Mikor oda értem pont azt meghallottam,hogy Tomi megkérdezte Diától,hogy:
-Eljönnél velem a gólya bálba?-kérdezte Tomi
-Persze.-mosolygott Dia
Itt elkapott a méreg. Dia elmegy Tomival a bálba mikor tudja,hogy belé vagyok esve.Miközben ezen zsörtölődtem bejött Géza bá' és azt mondta,hogy mivel nincs itt Zsuzsa néni ezért lyukas órának van. Ennek örültem is. Szünetben rögtön fére hívtam Diát.
-Te mit képzelsz magadról?-kezdtem bevezetés nélkül miután fére mentünk.
-Mi?-kérdezte furán Dia
-Te elmész  a gólybálba Tomival? Pedig tudtad ,hogy belé vagyok esve!-mondtam mérgesen
-De te Edivel mész. Ezt hittem már nem tetszik Tomi.-mondta
-Persze mert az ember 1 nap alatt  kiszeret valakiből ,ugye?-mondtam dühösen.-Hátba támadtál. Nagyon nagy bunkóság volt ez. Nem is értem,hogy tehetted ezt.
-De Rebi. Akkor lépjél valamit. Ne csak bámuld.-mondta Dia
Csak furán néztem.
-Ha közelednél felé már rég a pasid lenne!Csak te kis tutyunka vagy bármihez is!-mondta Dia.
-Még neked áll feljebb?Te vagy a legoroszabb legjobb barátnő! Nem is tudom mit bírtam benned annyira.-szinte már köptem a szavakat ,de nem tudtam leállni.-Nem tudom neked,hogy esne ha ezt csinálnám veled? A fülem hallatára mondtad ki,hogy elmész vele  a bálba. Te szerelmes vagy belé igaz?
-Nem. Nem vagyok belé szerelmes. De ha te elmész Edivel akkor mi bajiod van azzal,hogy elmegyek Tomival?-kérdezte mérgesen
Itt betelt a pohár. Sarkon fordultam majd elsiettem onnan. Ahogy kiértem az épületből ,elkezdtem rohanni. Rohanni haza. Ahogy beestem az ajtón anya fogadott.
-Mi történt kicsim?-kérdezte
Én meg se hallva felrohantam a szobámba. Majd az ajtó előtt megálltam és lekiáltottam.
-Dia egy szemét. Soha többet nem akarom látni.
Majd benyitottam a szobámba és az ágyamra vetettem magam. Baromira fájt,hogy ilyet csinált velem Dia. Nem is értem. Szinte olyan volt mintha egy  emberek lennénk ,annyira jól elvoltunk és ,egyezett az ízlésünk. Hát tévedtem. Majd benyomtam pár sírós zenét amire aztán tényleg elkezdtem sírni. Most minden össze jön. Apa és ez az ügy is. Nagyon fáj. Nem is érdekelt már semmi csak a szobámba voltam, és  zenét hallgattam ,filmet néztem.Facebook-on Dia megosztott egy képet ahol Tomival van. Ez még jobban betett nekem ezért mindent kinyomtam és az ágyamban fetrengtem és zenét hallgattam. Néha el-el aludtam de azt tudom. Végig sírtam ezt a napot és közben végig Tomin járt az eszem.

********Tomi*******


Este jól kialudtam magamat, ezért könnyen felkeltem reggel. Hamar felöltöztem és a fürdőbe se töltöttem sok időt.  Apával a konyhába találkoztam és kicsit morcos volt, mert tegnap a kedvenc kosárlabda csapata kikapott. Megettem a reggelimet, majd elindultam a suliba gördeszkával. Amikor felértem az osztályba, csak Beni és Dia volt bent. Benivel pacsiztam egyett, majd oda mentem Diához.
-Szia, nem tudod véletlenül, hogy jól van-e már Rebi?- kérdeztem, majd leültem a melette  lévő székre.
- Hát..tegnap nem mondott semmit- mondta és közben a fülhallgatóját dugta bele a fülébe. Egy pillanatra ránéztem a telefonjára és rájöttötem, hogy a kedvenc zenémet fogja hallgatni.
- Ezt te is szereted?- kérdeztem és közben a telefon képernyőn lévő dal címre mutattam.
-Igen- monta mosolyogva.
-Az ilyen zenéket általában a lányok nem hallgatnak- feleltem.
-Tudom- mondta Dia és közben elpirult, ami nekem tetszett.- Hallgatod velem?
- Persze- feleltem, majd elkezdtük hallgatni. Utána rengeteget beszélgetünk kb. mindenről. Olyan 7:45 körül Rebi is bejött, amikor benyított és pont félszemmel  a földön lévő"enyhén" széttaposott gólya bált hírdető lapot olvastam. Akkor villant be az ötlet.
-Eljönnél velem a gólya bálba?-kérdeztem gyorsan. Látszott a lányon, hogy nagyon meglepődött.
-Persze.-mosolygott Dia
Utána megjött Márk is, ezért vele beszélgettem. Egy pillanatra ránéztem Rebire és egy mosolyt  küldtem felé, de ő mérgesen elrántotta  fejét. A becsöngetés előtt 2 perccel bejött az ofi és szólt, hogy az első óra elmarad. A terembe a srácokkal megbeszéltük, hogy elmegyünk fagyizni. Edmond és Bálint már elhagyta a termet, ezért utánuk nekem kellet mennem. Pont az épület előtt állítottam meg őket és beszéltem meg velük a dolgokat. Mind a ketten benne voltak és közösen visszamentünk a terembe. Dia és Rebi hangját hallottam a büfé felől, ezért ott hagytam a két fiút és elindult a lányok hangja felé. Pont mikor  oda értem, Rebi elviharzott a másik irányba. Nem tudtam, hogy miről beszéltek, de látszott Dián, hogy nem sok szépről.
- Mi történt?- kérdeztem meglepve.
- Semmi...- mondta mérgesen.
- Aha- mondtam és közben elmosolyogtam. Majd később kiderítem, hogy mi volt ez a veszekedés.
- Amúgy van kedved jönni fagyizni?- kérdeztem és a lány bólintott. Vissza mentünk a termünkhöz és össze szedtük a cuccainkat, majd elindultunk kifelé a suliból. A srácok a suli előtt voltak már. Közösen elindultunk a fagyizó felé. Én egy vanillia és egy puncs fagyit kértem. Majdnem mindenki fagyit evett, viszont Dia jég kását ivott, ami nagyon jól nézett ki.  Leültünk két asztalhoz és miközben ettünk sokat beszéltünk.  Csináltunk pár fotót is. Az egyiket fel is rakta Dia, ahol ő és én vagyok. A képen egymás mellet ülünk. Ő fogja  a jégkásályát, amiből és iszok, én pedig fogom a fagyimat, amiből ő nyal. Elég vicces fotó lett az biztos. Mikor idő volt, vissza indultunk a suliba. Amikor a terembe már mindenki elfoglalta  a helyét észre vettem, hogy Rebi nincsen meg.
-Hol van Rebi?- kérdeztem Diától.
-Nem tudom és nem is érdekel- mondta a lány. Ezek szerint nagyon csunyán összevesztek. A nap további részébe alig történt valami.  Otthon néztem gördeszka bajnokságot, majd az MTV-n zenét hallgattam. Utána felmentem facebookra és ráírtam Rebire, hogy hol volt. De  a  lány nem írt vissza és nem is látta az üzenetemet.  Még ezután kicsit neteztem, doboltam, filmet néztem, foci mecset néztem és a kedvenc sorozatom új részét is megtekintettem.  A vacsora nagyon finom volt, igaz anya mindig jól főz. Este eléggé későn feküdtem le..mert kb. 11-től hajnali 1/4 kettőig Diával chateltem.