A veszekedés

****************Rebi**********************

Reggel az ébresztőm hangos zenélésére ébredtem. Álmosan kinyomtam majd fel tápászkodtam. Nagyon álmos voltam ,mert ugye az álomba  sírás az addig oké  csak,hogy utána mindig felébredtem és sírtam is. Gyorsan felkaptam a  ruhámat majd lecammogtam a lépcsőn.
-Szia Rebi. Hogy aludtál?-kérdezte anya
-Szia. Alig aludtam valamit és az  is rossz volt.-válaszoltam.
-Beszéltél este apáddal?-kérdezte
-Nem. Nem is akarok. És ahogy tűnik ő se.-mondtam egyszerűen.-Ha beszélni akart volna velem ,hívott volna.
-Ne butáskodj kicsim. Ő szeret titeket.-mondta anya
-Na persze...-mondtam furán.- De. Mi van Vivivel? Még mindig beteg?
-Nem. Most már jól van. Viszem oviba. Az orvoshoz vissza mentünk tegnap délelőtt és azt mondta ma már mehet.-mondta anya
-Elviszem én. Úgy is beszélni akartam volna vele.-mondtam halvány mosollyal
-De nem nagy probléma ,ha te viszed?-kérdezte anya
-Nem, dehogy.Fel is keltem.-mondtam majd elkezdtem fel menni a lépcsőn.
-Vivikéém. Hasadra süt a nap. Vár az ovi.-mondtam mosolyogva.
-Nem is süt a nap.-mondta vidáman Vivi
-Ne baj. Gyere reggelizni aztán irány az ovi.-mondtam
Vivi csak bólintott aztán lebaktatott a lépcsőn. Vivi mindig furán megy le a lépcsőn, igazából nem tudom miért.Mindketten gyorsan megkajáltunk majd elindultunk.
-Vivi. Figyelj. Ugye nem gondolod ,hogy apa nem szeret minket?-kérdeztem hirtelen
-Nem. Tegnap anyával üzent nekem és abban azt mondta,hogy nagyon szeret és nehogy ezt higgyem.-mondta Vivi
-Tényleg?-kerekedett el a szemem.
Picit rosszul esett,hogy nekem apu nem üzent.
-Igen. És azt mondta hétvégén elmegyünk a vidámparkba.-mondta vidáman Vivi
-Az tök jó.-mondtam
Az út további részében is végig beszélgettünk majd az oviba bekísértem Vivit aztán vettem észre,hogy késésben vagyok ezért elkezdtem futni. Gyorsabban oda értem mint ahogy gondoltam ezért végül is nem is késtem el. Épp mikor beestem a teremben ,Dia és Tomi éppen beszélgettek a padunknál. Mikor oda értem pont azt meghallottam,hogy Tomi megkérdezte Diától,hogy:
-Eljönnél velem a gólya bálba?-kérdezte Tomi
-Persze.-mosolygott Dia
Itt elkapott a méreg. Dia elmegy Tomival a bálba mikor tudja,hogy belé vagyok esve.Miközben ezen zsörtölődtem bejött Géza bá' és azt mondta,hogy mivel nincs itt Zsuzsa néni ezért lyukas órának van. Ennek örültem is. Szünetben rögtön fére hívtam Diát.
-Te mit képzelsz magadról?-kezdtem bevezetés nélkül miután fére mentünk.
-Mi?-kérdezte furán Dia
-Te elmész  a gólybálba Tomival? Pedig tudtad ,hogy belé vagyok esve!-mondtam mérgesen
-De te Edivel mész. Ezt hittem már nem tetszik Tomi.-mondta
-Persze mert az ember 1 nap alatt  kiszeret valakiből ,ugye?-mondtam dühösen.-Hátba támadtál. Nagyon nagy bunkóság volt ez. Nem is értem,hogy tehetted ezt.
-De Rebi. Akkor lépjél valamit. Ne csak bámuld.-mondta Dia
Csak furán néztem.
-Ha közelednél felé már rég a pasid lenne!Csak te kis tutyunka vagy bármihez is!-mondta Dia.
-Még neked áll feljebb?Te vagy a legoroszabb legjobb barátnő! Nem is tudom mit bírtam benned annyira.-szinte már köptem a szavakat ,de nem tudtam leállni.-Nem tudom neked,hogy esne ha ezt csinálnám veled? A fülem hallatára mondtad ki,hogy elmész vele  a bálba. Te szerelmes vagy belé igaz?
-Nem. Nem vagyok belé szerelmes. De ha te elmész Edivel akkor mi bajiod van azzal,hogy elmegyek Tomival?-kérdezte mérgesen
Itt betelt a pohár. Sarkon fordultam majd elsiettem onnan. Ahogy kiértem az épületből ,elkezdtem rohanni. Rohanni haza. Ahogy beestem az ajtón anya fogadott.
-Mi történt kicsim?-kérdezte
Én meg se hallva felrohantam a szobámba. Majd az ajtó előtt megálltam és lekiáltottam.
-Dia egy szemét. Soha többet nem akarom látni.
Majd benyitottam a szobámba és az ágyamra vetettem magam. Baromira fájt,hogy ilyet csinált velem Dia. Nem is értem. Szinte olyan volt mintha egy  emberek lennénk ,annyira jól elvoltunk és ,egyezett az ízlésünk. Hát tévedtem. Majd benyomtam pár sírós zenét amire aztán tényleg elkezdtem sírni. Most minden össze jön. Apa és ez az ügy is. Nagyon fáj. Nem is érdekelt már semmi csak a szobámba voltam, és  zenét hallgattam ,filmet néztem.Facebook-on Dia megosztott egy képet ahol Tomival van. Ez még jobban betett nekem ezért mindent kinyomtam és az ágyamban fetrengtem és zenét hallgattam. Néha el-el aludtam de azt tudom. Végig sírtam ezt a napot és közben végig Tomin járt az eszem.

********Tomi*******


Este jól kialudtam magamat, ezért könnyen felkeltem reggel. Hamar felöltöztem és a fürdőbe se töltöttem sok időt.  Apával a konyhába találkoztam és kicsit morcos volt, mert tegnap a kedvenc kosárlabda csapata kikapott. Megettem a reggelimet, majd elindultam a suliba gördeszkával. Amikor felértem az osztályba, csak Beni és Dia volt bent. Benivel pacsiztam egyett, majd oda mentem Diához.
-Szia, nem tudod véletlenül, hogy jól van-e már Rebi?- kérdeztem, majd leültem a melette  lévő székre.
- Hát..tegnap nem mondott semmit- mondta és közben a fülhallgatóját dugta bele a fülébe. Egy pillanatra ránéztem a telefonjára és rájöttötem, hogy a kedvenc zenémet fogja hallgatni.
- Ezt te is szereted?- kérdeztem és közben a telefon képernyőn lévő dal címre mutattam.
-Igen- monta mosolyogva.
-Az ilyen zenéket általában a lányok nem hallgatnak- feleltem.
-Tudom- mondta Dia és közben elpirult, ami nekem tetszett.- Hallgatod velem?
- Persze- feleltem, majd elkezdtük hallgatni. Utána rengeteget beszélgetünk kb. mindenről. Olyan 7:45 körül Rebi is bejött, amikor benyított és pont félszemmel  a földön lévő"enyhén" széttaposott gólya bált hírdető lapot olvastam. Akkor villant be az ötlet.
-Eljönnél velem a gólya bálba?-kérdeztem gyorsan. Látszott a lányon, hogy nagyon meglepődött.
-Persze.-mosolygott Dia
Utána megjött Márk is, ezért vele beszélgettem. Egy pillanatra ránéztem Rebire és egy mosolyt  küldtem felé, de ő mérgesen elrántotta  fejét. A becsöngetés előtt 2 perccel bejött az ofi és szólt, hogy az első óra elmarad. A terembe a srácokkal megbeszéltük, hogy elmegyünk fagyizni. Edmond és Bálint már elhagyta a termet, ezért utánuk nekem kellet mennem. Pont az épület előtt állítottam meg őket és beszéltem meg velük a dolgokat. Mind a ketten benne voltak és közösen visszamentünk a terembe. Dia és Rebi hangját hallottam a büfé felől, ezért ott hagytam a két fiút és elindult a lányok hangja felé. Pont mikor  oda értem, Rebi elviharzott a másik irányba. Nem tudtam, hogy miről beszéltek, de látszott Dián, hogy nem sok szépről.
- Mi történt?- kérdeztem meglepve.
- Semmi...- mondta mérgesen.
- Aha- mondtam és közben elmosolyogtam. Majd később kiderítem, hogy mi volt ez a veszekedés.
- Amúgy van kedved jönni fagyizni?- kérdeztem és a lány bólintott. Vissza mentünk a termünkhöz és össze szedtük a cuccainkat, majd elindultunk kifelé a suliból. A srácok a suli előtt voltak már. Közösen elindultunk a fagyizó felé. Én egy vanillia és egy puncs fagyit kértem. Majdnem mindenki fagyit evett, viszont Dia jég kását ivott, ami nagyon jól nézett ki.  Leültünk két asztalhoz és miközben ettünk sokat beszéltünk.  Csináltunk pár fotót is. Az egyiket fel is rakta Dia, ahol ő és én vagyok. A képen egymás mellet ülünk. Ő fogja  a jégkásályát, amiből és iszok, én pedig fogom a fagyimat, amiből ő nyal. Elég vicces fotó lett az biztos. Mikor idő volt, vissza indultunk a suliba. Amikor a terembe már mindenki elfoglalta  a helyét észre vettem, hogy Rebi nincsen meg.
-Hol van Rebi?- kérdeztem Diától.
-Nem tudom és nem is érdekel- mondta a lány. Ezek szerint nagyon csunyán összevesztek. A nap további részébe alig történt valami.  Otthon néztem gördeszka bajnokságot, majd az MTV-n zenét hallgattam. Utána felmentem facebookra és ráírtam Rebire, hogy hol volt. De  a  lány nem írt vissza és nem is látta az üzenetemet.  Még ezután kicsit neteztem, doboltam, filmet néztem, foci mecset néztem és a kedvenc sorozatom új részét is megtekintettem.  A vacsora nagyon finom volt, igaz anya mindig jól főz. Este eléggé későn feküdtem le..mert kb. 11-től hajnali 1/4 kettőig Diával chateltem.

A nagy csalódás és a vígasztalás

*********Rebi**********

Reggel nagy kiabálásra ébredtem. Miután halkan lelopóztam láttam ,ahogy apa pakolja a cuccait és ahogy kimegy a házból.
-Anya. Mi történt?-kérdeztem aggódva
-Semmi.-mondta halkan és szomorúan
-Miért ment el  a cuccaival?-kérdeztem
- Mert elhagy minket.-mondta a síró görccsel a hangjában
-Mi?-kiáltottam majd kirohantam a házból és még elértem aput aki épp a kocsijába szállt be.
-Hova mész? Ez mire jó?-kiáltottam rá
-Kicsim ,meg kell értened a helyzetet.-mondta
-De én nem értem meg a helyzetet. Miért hagysz el minket? Azt hittem szeretsz minket!-kezdtem egyre hangosabban beszélni
- Ahhoz neked semmi közöd. És ne emeld fel a hangod ha velem beszélsz.-mondta komolyan
- De igen is van közöm!!!-kiabáltam
- Nem. Nincs.-mondta majd  visszaszállt a kocsijába és elhajtott.
Nem tudom mi történt vele. Eddig mindig kedves és szerető apa volt.
-Elment. -mondtam
-Tudom.-mondta anya
- De miért? Lécci mondd el mi történt!-mondtam szomorúan
-De ehhez még kicsi vagy.-mondta anya
-Nem. Mondd el!-kiáltottam.- Jogom van tudni.
- Jó jó.  Ma reggel megtaláltam apád telefonjában egy SMS-t.-kezdte mesélni.
-De miért turkáltál a telefonjában?-kérdeztem furán.
-Mert zenélt a telefonja és nem akartam,hogy felébredjetek ,így hát megnyitottam az üzenetet. És egy nőtől jött és olyanokat írt bele,hogy mennyire várja,hogy otthagyja már a feleségét meg ilyeneket írt. És én ezt szóvá tettem és ebből indult a veszekedés és a végén kiderült,hogy apád már legalább 1 éve csal engem és már úton van a harmadik gyereke is apádnak csak,hogy az nem tőlem van ,hanem attól a nőtől.-mondta anya egy szuszra.
Erre  olyan mérges lettem ,hogy nem is tudtam válaszolni. Felrohantam a szobámba és írtam apának egy üzenetet:

Nem hitte volna,hogy ilyenre képes vagy. Nagyot csalódtam benned! Mától nem vagy az apám.

Tudom ,hogy kicsit durva lett de tényleg így gondolom. Hogy tehette ezt? Még mindig nem tudom fel fogni. Ezután bementem felkelteni Vivit.
-Jó reggelt álomszuszék.Hasadra süt a nap. Kelj fel szépen.-mondtam mosolyogva neki de még mindig nagyon rosszul voltam apa miatt.
-Szija Jebi.-mondta a húgom.
Még nem tudja kimondani a "R" betűt.
Megvártam míg kikel az ágyából és velem együtt lecsoszog a lépcsőn.
-Hol van apa?-kérdezte rögtön miután leértünk a lépcsőn
Azonnal ökölbe szorult a kezem. Egyben szomorú és mérges is vagyok.
-Őő kicsim elment dolgozni.-mondta anya Vivinek
Vivit ezután annyira nem érdekelte ez a téma.
Én viszont végig ezen rágódtam. Megedtem a reggelimet aztán fel mentem a lépcsőn és felhúztam a ruhámat ( egy farmer térd gatya és egy "LOVE AND PEACE" felíratú póló) aztán a Conversemet felkaptam és indultam is. Dia megint kint várt.
-Bocsi,hogy megvárattattalak. Esemény dús reggel.-mondtam fáradtan majd mindent elmeséltem neki mindent.
-Úr isten. Jól vagy?-kérdezte aggódva .
Én csak bólintottam egyet és indultunk is a suliba.
Első óra ének vagyis Zsuzsa néni ( a papír miatt tudom ) lépett be az ajtón. Egy magas fekete hajú hölgy volt.
Miután mindent elmondott amit majd el vár tőlünk egy picit átismételtük amit tavaly tanultunk.  Aztán jött egy angol Vicky tanárnő(szintén a lap segített) aztán kiderült,hogy ő csak angolul és spanyolul tud beszélni . Az angol oké mert mindenki jól beszél angolul de a spanyol Én is csak most kezdem ahogy mindenki az osztályba. De azért elég jól elment az óra. Kaja szünet elején apum jött be a terembe és elkért a Vicky tanárnő. Szerencse,hogy ő is tud angolul.Aztán Géza bá'-nak is szólt,hogy nem leszek itt ma.
-Mit jelentsen ez az üzenet?-kérdezte mérgesen miután már az utcán voltunk.
-Ez az igazság. Hogy tehettél ilyet?Nem tudom felfogni.-mondtam
-Már nem szerettem anyádat.-mondta
-De akkor is. 1 teljes éven keresztül csaltad. Ő meg annyira beléd  volt habarodva ,hogy észre se vette.-mondtam mérgesen.
Erre nem tudott mit mondani.
-És mégis mit akartál ,hogy bejöttél a suliba?-kérdeztem
-Nem is tudom. Tisztázni szerettem volna ezt veled. Meg megszeretnélek kérni,hogy ha megszületik  Máté ,legyél a kereszt anyja.-mondta
-Mi??Ezt ,hogy képzeled? Majd annak a nőnek a gyerekének a kereszt anyja leszek?-kérdeztem felháborodva.
-Ő az én fiam is lesz.-mondta mellékesen
-Az engem nem érdekel ,mert nem anyától van! Gondolom azt is elvárnád,hogy szeressem ,de azt lesheted!-kiáltottam  el magam.
-Igen azt szeretném ha szeretnéd é el tudnád fogadni ezt a tényt.-mondta
-Hogy bírnám elfogadni ezt ha csak pár órája történt ,hogy megtudtam! Nem leszek egy korcs kereszt anyja!-mondtam bosszúsan
-Ő nem egy korcs. Hanem a fiam!-kiáltott már apa is.
-Nem érdekel. Se ő ,se te.-mondtam majd haza futottam.
Ahogy beértem a házba anya ideges tekintete fogadott.
-Rebi ,miért nem vagy iskolában?-kérdezte
Mindent elmeséltem neki szépen lassan.
-Ilyet....Elvárja ,hogy te egyél a  gyereke kereszt anyja.Ja de szívem,ahogy akarod lehetsz a kereszt anyja.-mondta anya mert eszébe jutott,hogy ezt előttem nem kéne.
-Nem akarok a kereszt anyja lenni annak a gyereknek.-mondtam
-De anya. Akkor itthon maradhatok?-kérdeztem
-Persze Rebi. De el kéne valahogy mondani Vivinek is.-mondta
-Igen. De hogyan?-kérdeztem
Majd egy tervet eszeltünk ki,hogy hogyan fogjuk elmondani az egészet Vivinek.
-Vivi gyere le.-kurjantottam fel az emeletre.
Vivi le is jött aztán jött a fekete leves.
-Figyelj Vivi. Apa most elment és  hétvégente látjuk majd. És hétköznaponként nem.-mondtam Vivinek
Ő ennek nem kerített nagy feneket bólintott majd felment barbiezni.
Ekkor jutott eszembe,hogy a suiba hagytam 2 könyvemet ezután pedig rögtön csöngettek is.
-Szia Tomi.-köszöntem hirtelen miután kinyitottam az ajtót
-Szia Rebi. A suliban hagytad a könyveidet és elhoztam.-mondta
-Köszi. Gyere be.-invitáltam beljebb
Anyának illedelmesen köszönt majd bemutatkozott.Aztán felvettette anya az ötletet ,hogy maradjon egy picit itt és ha akarunk menyünk filmezni is és csinál popcorn-t. Így is lett. Beraktam a Nagyfiúk c. filmet.De még mielőtt megnéznék észrevette ,hogy szomorkás vagyok.
-Mi a baj? Látom,hogy szomorú vagy.-kérdezte Tomi
-Semmi bajom.-mondtam
-Jó. De ha bármi baj lesz,nekem szólhatsz.-mondta mosolyogva majd megölelt.
Na ekkor szakadt ki belőlem minden , nagyon elkezdtem sírni miközben mindent elmeséltem neki. Ő átölelve vigasztalt, és sikerült neki mert meg is nyugodtam.Aztán végül elkezdtünk nézni a filmet.  Egy ideig néztük aztán arra emlékszem csak,hogy felébredek és nincs itt Tomi. De ott volt egy levél:

Szia Rebi.
Elaludtál a film közben ezért eljöttem de azért itt a levelem. Tök jó volt a film. Majd meg ismételhetnénk! :)

Akkorát dobbant a szívem. "Megismételhetnénk". ÁÁÁÁÁÁ. Most tudatosult bennem,hogy elaludtam miközben itt volt. De akkor is. ITT VOLT! Annyira örültem.Majd elkomorodtam. Apa tényleg elment és úton van az a korcs is. Elmentem vacsizni majd még játszottam Vivivel ,beszéltem anyával aztán fürödtem és elmentem aludni. Nagyon szomorú vagyok. A sírás kerülgetett este de annyira fáradt voltam,hogy álomba írtam magam.


*****Tomi*****

Kicsit fáradtan keltem reggeli .Miért kell suliba menni? Még csak most kezdődött a tanítás, de nekem már most semmi kedvem sincsen suliba járni. Persze az osztály miatt bármikor bejárnék, de a tanulás miatt egyáltalán nem. Erőt gyűjtöttem, majd kiszálltam az ágyból és a fürdő felé vettem az irányt, mert még lekellet zuhanyoznom. Tegnap ez elmaradt ez és nem akarok büdösen suliba menni. Gyorsan megfürödtem, majd felöltöztem és az iskola táskámba bedobáltam a cuccaimat. Miután anyuék tegnap reggel elutaztak és csak ma délután érnek haza az egész ház üres volt. Igen, megpróbáltam magamnak csinálni reggelire tojásrántottát, de úgy döntöttem az állaga alapján inkább nem eszek belőle. Végül egy pirítóst ettem meg reggelire, de ez a főzőcskézés miatt kicsit gyorsabban kellet gyalogolnom a suliba. Persze simán beértem, de jobb félni, mint megijedni. A terembe leültem a helyemre, majd elveztem a srácokkal dumálni. A téma az volt, hogy ki kivel megy a bálba.

- Tomi te akkor kivel mész?- kérdezte Marcell

- Gondolom nem Pet...- a végét már ki se tudta mondani Márk, mert én erősen megráztam a fejemet.

- Én tegnap hívtam el Rebit- jelentette ki büszkén Edmond. Mindenki kérdően nézett rá.

- És elmegy veled?-kérdeztem a srác pedig bólintott. Ezek szerint egyedül fogok menni a bálba, mert az egyetlen személy jelenállás szerint, akivel kibírnék egy ilyen eseményt Rebi. Még egy kicsit beszéltünk, majd megjött a tanár és kezdődött az óra. Nagyon nem figyeltem semmire. A szünetekben a srácokkal beszéltünk és mindenki lett volt az udvaron az osztályból. De az egyik szünetben inkább fent maradtunk. A telefonomon játszottam, amikor Dzseni és Petra beszélgetését halottam meg. Esküszöm, hogy nem hallgatóztam! Csak azért halottam meg, mert nagyon hangosan mondták, még az is lehet, hogy direkt akarták, hogy meghalljam.

-Képzeld el egy fiú a másik osztályból elhívott a bálra- mondta Petra és láttam, hogy közben Dzseni párszor rám néz.

-Akkor ezek szerint már túlléptél Tomin?- kérdezte Dzseni, de a választ nem kapott, mert benyitott egy férfi az osztályba és Rebekához ment. Látszott a lányon, hogy nem nagyon akarja a férfi társaságát, de azért vele ment. Utána Petráék nem folytatták a beszélgetést. A többi óra dög unalmas volt. Rebi elment a férfival, akiről időközben (facebook segítségével) kiderült, hogy az apja. Mikor végre az utolsó óráról is kicsöngettek nagyon boldog voltam. A sulit már egy kicsit elhagytam, amikor rájöttem, hogy a fülhallgatómat bent hagytam a padba, ezért visszakellet fordulnom. A terembe rájöttem, hogy nem csak én hagytam ott a cuccomat, hanem Rebi is. A padjába hagyta 2-3 könyvét. Megfogtam a fülhallgatómat és Rebi cuccait a táskámba raktam, majd elindultam haza felé. Vagyis először Rebiékhez, hogy oda adhassam a cuccait. A házuk előtt negáltam, majd megnyomtam a csengőt. Nem kellet sokat várni. Pár pillanat múlva a lány nyitott ajtót.

-Szia Tomi.-köszönt a lány kedvesen

-Szia Rebi. A suliban hagytad a könyveidet és elhoztam.-mondtam.

-Köszi. Gyere be.-mondta Rebi, majd bementünk. A nappaliba az anyukájával találkoztam, akinek szépen bemutatkoztam. Rebi anyukája mondta, hogy mi lenne, ha maradnék még filmet nézni. Nem úgy terveztem, hogy hosszabb ideig maradok, de végül is úgy sincsen semmi dolgom. Először csináltunk popcornt, majd elindultunk a lány szobájába. A filmet betette a lejátszóba és pont indítani akarta, amikor felé fordultam.

-Mi a baj? Látom,hogy szomorú vagy.-mondtam ki az igazságot

-Semmi bajom.-mondta, de látszott rajta, hogy hazudik

-Jó. De ha bármi baj lesz,nekem szólhatsz.-mondtam mosolyogva majd megöleltem. A következő pillanatba elkezded sírni és mindent elmesélt. A történet végén nagyon örültem, hoyg ez mind nem az én családommal történt meg. A legjobb amit tehettem, hogy elkezdtem vigasztalni. Végülis elkezdtük a filmet, de egy 20 perc után Rebi el aludt. Nehéz napja volt, ezért ne volt meglepő. Még egy kicsit maradtam, mert megakartam várni, míg felébred. De anya felhívott, hogy megjöttek és én hol vagyok. Írtam egy levelet Rebinek, majd haza indultam. Otthon a szüleimmel kicsit beszéltem, majd felmentem a szobámba. Kicsit gépeztem, meg Tv-tem, majd lefeküdtem mert nagyon fáradt voltam.