Makett készítés

**********Rebii************
Reggel elég korán keltem. Az ébresztőm előtt fél órával. Ezért bekapcsoltam a tv-m és tv-ztem egy kicsit. Miután meguntam elkezdtem készülődni.Aztán bementem Vivi szobájába.
-Szia Vivi. Mi újság?-kérdeztem tőle
-Ne is szólj hozzám!-kiáltotta.
-Mi bajod van?-kérdeztem furán
-Nem is foglalkozol velem, se anyával. Mindig csak a suliba vagy vagy pedig gépezel.-mondta majd próbált kilökdösni a szobájából. Kimentem majd mögöttem becsapta az ajtót.
Ez szöget ütött a fejemben. Tényleg nem foglalkozok eleget velük? Na akkor most változás lesz.
-Szia anya. -köszöntem
-Jó reggelt kicsim.Mit kérsz reggelire?-kérdezte
-Mindegy.
Egyszer csak elkezdett csörögni a vonalas.
-Várj felveszem.-mondtam anyának
-Igen?-szóltam a készülékbe
-Szia kicsim, én vagyok az.-szólt bele egy hang és meg is ismertem. Apa volt.
-Szia.
-Már rég beszéltünk,hogy vagy?-kérdezte
-Jól köszi és a te? Mi van a  nővel?-kérdeztem és próbáltam nem csúnyát mondani.
-A neve Nóri. És mindhárman jól vagyunk.-válaszolta
Igen..Mindhárman..
-Hány hónapos terhes?-préseltem ki magamból a szavakat.
-7. A neve Kristóf.-mondta
-Az jó. De mennem kell a suliba. Szia.
-Szia. Add át Vivit , neki is elakarom mesélni a jó hírt.-mondta
Mi ezen a jó hír?.
-Vivi!! Gyere le ,apa vár a telefonnál.-kiáltottam fel.
Vivi lejött és beszélt is apával. Nem tudom ,hogyan reagált mert elindultam a suliba nehogy elkéssek.
Most nem várt az ajtónál Edi.
Mikor bementem Edi felém tartott de Tomi megelőzte.
-Szia Rebi, arra gondoltam ,hogy ma átjöhetnél hozzánk , csinálni a feladatot.-mondta Tomi.
-Persze, akkor suli után megyünk hozzátok.-mondtam
Ezután oda akartam menni Edihez de ő kikerült és elment mellettem. Nem tudom mi baja lehet.A nap hamar eltelt aztán indultunk is Tomihoz.Mikor megérkeztünk leesett az állam.
-Úr isten ,de gyönyörű házatok van.-mondtam
-Köszi.-mondta
Mikor beértünk ugyan ilyen gyönyörű szobák fogadtak.
-Nincs itthon senki, apáék még dolgoznak. Jó ha a nappaliba csináljuk a makettet ?-kérdezte
-Persze.
El is kezdtük  készíteni. Tök összhangban ment az egész ,közben végig beszélgettünk és röhögtünk. Elmeséltem,hogy meghalt az öccse meg ,hogy a szülei mostanság furán viselkednek. Mikor elfáradtunk abba is hagytuk, de azért elég jól haladtunk vele.
-Jössz medencézni?-kérdezte
-Nincs fürdőruhám.-mondtam
-Ruhástul. Úgy is kicsit hideg van de azért még lehet fürdeni.-mondta
És igen. Együtt medencéztünk. Akkorákat csobbantunk , de nagyon jól éreztem magam.És egyszerűen olyan kellemes érzés volt bennem végig. Főleg mikor úgy ugrottunk egy nagyot ,hogy fogtuk egymás kezét. De ezt mind egy telefon hívás szakította félbe.Tomit hívta az anyukája.
-Szia anya. Mi történt? Apa rosszul lett? Máris ott vagyok.-majd letette
-Rebi bocsi de el kell mennem a kórházba, apám rosszul lett. Tényleg sajnálom.Add meg léci a számod ,hogy majd a következő  makett készítés mikor lesz jó? De én is megadom az enyémet okés?
-Semmi baj. Tessék.-telefont cseréltünk és beírtuk a saját számunkat a telóba.
Ezután haza mentem. Edinek írtam és hívtam is de nem reagált.Tominak még írtam egy SMS-t:

Rebi:Szia Tomi, hogy van az apukád? 
Tomi: Már jóbban van


 Ezután játszottam Vivivel meg segítettem anyának takarítani majd fürdés és vacsizás után mentem aludni. Most nagyon hamar elaludtam , és végig Tomira gondoltam.

**************Tomi***************

Megint nagyon jól aludtam. Remélem ez nem csak ilyen pár alkalmas dolog. Most kicsit már hogy csináltam a készülődési sorrendet. Először lementem a konyhába reggelizni és csak utána öltöztem át. Néha kell a változatosság. A reggelit saját magam készítettem mert hogy akkor anya a fürdőbe volt. Igen..ők nem változtatták meg a menetrendjüket. Kezd hűvösebb lenni, de ezért még a rövid szárú gatya és rövid ujjú póló még ideális. Igaz beraktam azért a táskámba egy pulcsit ha netán nagyon fáznék. Anyuéknak elmondtam még gyorsan, hogy lehet, hogy Rebi ma átjön, mert el kéne kezdeni a makett készítést. Azt mondták, hogy ők nem lesznek itthon. Ma is elég hamar eltudtam indulni a suliba. Apa mondta, hogy elvisz autóval, mert arra jár, de én inkább gyalog szeretek menni. A suliba még kevesen voltak és akik voltak, azok  meg nem igazán izgattak. Jó persze kedvelem őket..de nem úgymond közelebbi barátaim. Így 15percet végig unatkoztam, míg megnem jött Márk! Utána már minden jó lett. Elkezdtünk nézni videókat, amibe szerencsétlen emberek összetörik magukat. Elég vicces volt, igaz a lányok szerint gyerekesek vagyunk..amibe van valami igazság. Olyan 45 körül Rebi is megjött. Ahogy megláttam elindultam felé, hogy megbeszéljük a dolgainkat..mármint a makett készítés miatt. 

-Szia Rebi, arra gondoltam ,hogy ma átjöhetnél hozzánk , csinálni a feladatot.-mondtam
-Persze, akkor suli után megyünk hozzátok.-mondta és már ment is el. Kicsit akartam vele dumálni, de ő Edi felé ment. Nem néztem tovább a lány, így nem tudom ők mint csináltak. Az egész suliba csak egyetlen egy izgalmas dolog történt. Ez pedig a 2.szünetbe. Megint lementünk az udvarba, de most nem 1 helyre tömörültünk. Márk, Anna, Dzseni, Ben , Bálint és én ültünk a padnál.
-Hallod nincsen kedved átjönni holnap hozzánk?-  kérdeztem hírtelen Mártól.
-Nem, sajnos..Dzsenivel megyek a plázába- mondta majd beleharapott az én csokimba.
-És mit csináltok?- kérdeztem és közben próbáltam vissza szerezni a csokimat, amin a többiek jót nevettek.
-Mozi meg Dzseni vesz Rebekának születésnapi ajándékot- mondta és a 2.dolgon nagyon meglepődtem.
-Te ennyire jóba vagy Rebivel?- kérdeztem Dzsenitől.
-Hát kedvelem, de igazából ha valakinek az osztályba születésnapja van, akkor azt akár kedvelem akár nem veszek ajándékot neki- válaszolt a lány.
-És mikor lesz a születésnapja?- kérdeztem és már mentünk is fel a terembe.
-Nem tudom pontosan mikor, de nem sokára- válaszolt Dzseni, majd leült és kezdődött az óra. Végig Rebi születés napján járt az eszem. Végül azt találtam ki, hogy mi lenne ha rendeznék neki egy meglepetés partit. Tutira örülne neki! Amikor az utolsó órának is vége lett Rebivel elindultunk hozzánk.
Úr isten ,de gyönyörű házatok van.-mondta amikor megérkeztünk
-Köszi.- válaszoltam..hát igen anyukámnak jó ízlése van
-Nincs itthon senki, apáék még dolgoznak. Jó ha a nappaliba csináljuk a makettet ?-kérdeztem
-Persze.- felelte és már indultunk is a nappali felé. Ott a gépemen nézegettünk pár makett tervet, majd elkezdtük a munkát. Könnyen megtaláltuk az egy hullám vonalt. Rengeteget beszéltünk és olyat is elmondtam neki, amit csak Márk tud rólam. Beszéltem neki az öcsémről, ami nekem egy kemény téma. De jó volt, hogy valakinek elmondhattam.. Amikor végeztünk feltettem spontán Rebinek egy kérdést.
-Jössz medencézni?
-Nincs fürdőruhám.-mondtam és én már ki is találtam a megoldást
-Ruhástúl. Úgy is kicsit hideg van de azért még lehet fürdeni.-mondtam, majd kirángattam a medencézett. Utána már minden szuperül ment. Rengetett nevettünk és ugráltunk. Az egyik alkalommal egyszerre ugrottunk, de mielőtt elhagytuk volna a földet és megfogtam a kezét. Szerintem ez a lánynak is tetszett. Aztán jött a  nap rossz része, anya hívott fel, hogy apa rosszul lett. Azt mondta, mikor mindketten végeztek a munkával beültek egy pizzázóba és apa egyszer csak összeesett.
-Rebi bocsi de el kell mennem a kórházba, apám rosszul lett. Tényleg sajnálom.Add meg léci a számod ,hogy majd a következő  makett készítés mikor lesz jó? De én is megadom az enyémet okés?
-Semmi baj. Tessék.-telefont cseréltünk és beírtuk a saját számunkat a telóba. Rögtön ezután Rebi hazaindult..szegényt sajnálom, mert még azért vizes volt. Én áthúztam egy száraz ruhát, majd rendeltem egy taxit. A taxi 5perc alatt ért ki nekem még is 15percnek tűnt. Nagyon izgultam apa miatt. Mi történhetett vele? Remélem nem valami nagy baj! Amikor megérkeztem a kórházba rögtön a recepciós pulthoz mentem. Ott útba igazítottak, hogy merre kell mennem. Apa a 11.-es szobába feküdt. Amikor benyitottam anya egy széken ült, apa az ágyba feküdt és egy orvos állt.
-Szia kisfiam- mondta anya és látszott rajta, hogy sírt.
-Hello anya- mondtam, majd köszöntem az orvosnak is. Apa aludt..vagy is remélem hogy aludt!- Mi történt?
-A pizzázóba összeesett, de még várni kell hogy megjöjjenek az eredmények miért- mondta anya és apára nézett. Én leültem egy másik székre és kb. 10 percen át csak néztem ki a fejemből. Gondolkoztam: apám, anyán, Márkon és Rebin. Mármint azokról a személyekről akik fontosak nekem. Közben anya beszélt valamiről az orvossal, majd egyszer csak egy ápoló nő nyitott be egy papírral a kezébe. Azt a papír oda adta az orvosnak, aki azt elkezdte elemezni.
-Milyen pizzát fogyasztott a férje?- kérdezte anyától az orvos.
-Hát..nem is tudom- mondta anya- Ez olyan fontos?
-Volt rajta hagyma?- kérdezte
-Igen..volt- mondta anya és az orvos kicsit vidáman felnézett.
-Akkor megvan a baj- mondta a férfi és mindketten ránéztünk- A férje erősen allergiás a hagymára.
-De hát apa soha se volt allergiás  a hagymára- mondtam meglepetten.
-Ezek szerint csak most alakult ki az allergiája- mondta az orvos- Nem sokára felfog ébredni, holnapra még bent tartjuk, de este felé hazamehet.
-Köszönjünk!- mondta anya boldogan- Tomi te most menj haza én bent maradok.
Próbáltam mondani neki, hogy ő is nyugodtan hazajöhet, de nem tudtam meggyőzni. Így hát egyedül indultam haza taxival. Otthon ettem vacsiként  virslit, majd elkezdtem tervezni Rebi születés napját. Márk felajánlotta, hogy rendezzük náluk, mert a szülei úgyse lesznek otthon akkor és a tortát is megrendeltem. Majd holnap elkezdem meghívni az embereket! Amikor akartam elaludni Rebi írt egy SMS-t, amire rögtön válaszoltam. Jól esik, hogy kérdezett apa felöl. Ja, és anya írt, hogy apa felébredt :)